Kérdések, amik gyakran felmerülnek a mediációval kapcsolatban

Milyen esetekben érdemes mediátorhoz fordulni?

ha a jövőben is valamilyen formában együtt kell működnöm azzal a személlyel (intézménnyel), akivel vitában állok, és nem mindegy, hogyan alakul a kapcsolatunk;
ha számít, hogy mennyi időn belül oldódik meg a konfliktus, mert nincs időm évekig bíróságra járni;
ha nem szeretném, vagy nem áll módomban a pénzem ügyvédi díjakra és perköltségre költeni;
ha túl nagy a kockázata annak, hogy egy bírósági döntéssel többet veszíthetek, mint egy kompromisszummal;
ha fontos számomra, hogy a gyerekek a válás során minél kevésbé sérüljenek;
ha fontos számomra a teljes diszkréció;
ha úgy érzem, úgy érezzük, egy kis próbákozást még megér a kapcsolatunk;
ha bízok annyira magamban, hogy egy kis segítséggel rátalálhatok magam is az optimális megoldásra.

Mik azok az ügyek, amelyek esetén kimondottan előnyös lehet a mediáció?

párkapcsolati problémák, elakadások
válás
gyermekelhelyezés
oktatási intézmény és a szülő, ill. gyermek közti konfliktusok
kamasz problémák
munkahelyi konfliktusok
szomszéd viták
üzleti viták

Miben különbözik ez attól, mintha elmennénk a bíróságra?

A mediáció során lehetőség van arra, hogy a felek közvetlen módon, egymás között a konfliktus olyan aspektusairól is szabadon beszéljenek, amelyekre egy bírósági tárgyaláson nincs mód. Előkerülhetnek például az érzelmek, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a konfliktusok kialakulásában. Sikeres mediáció esetén olyan megállapodás születik, amellyel a vita valamennyi szereplője elégedett lesz. Nincs vesztes és nyertes fél. A tárgyalóasztaltól két olyan ember áll fel, akik mindketten magukénak érzik az eredményt. Nem elhanyagolható szempont, hogy míg a peres eljárás akár évekig is elhúzódhat, mediáció esetén általában 1-3 ülés alkalmával megegyezés jöhet létre. A mediáció nem csak hatékonyabb és gyorsabb, de sokkal olcsóbb is a pereskedésnél, és a költségek jobban tervezhetők előre. Nincs szükség ügyvédre, mindenki saját magát képviseli.

Miért mondják, hogy hatékonyabb a mediáció egy peres eljárásnál?

Mert a saját életünket érintő kérdések legjobb szakértői mi magunk vagyunk. Annál jobb és személyre szabottabb döntés, mint amit egy vitás ügy szereplői maguk dolgoztak ki, nem születhet semmilyen más fórumon. Nem ritka, hogy az érintettek egy már lezárt per után keresik fel a mediátort, mert kiderül, hogy a bírói döntésben foglaltakat a hétköznapokban nem tudják megfelelően működtetni.

Kiderül-e majd a mediációs eljárás során, hogy kinek volt igaza a konfliktusban?

Nem, a mediációs eljárás során az a kérdés, hogy kinek van igaza, esetleg ki volt a hibás, soha nem merül fel. A mediáció a megoldásra fókuszál, a mediátor nem értékel,és nem alkot ítéletet sem egyik, sem másik félről.

Mit jelent az, hogy a mediátor semleges?

A mediációs eljárás során a mediátor végig köteles megőrizni a pártatlanságát, nem billenhet el egyik vagy másik irányba. Ugyanakkor, válási mediáció esetén, amikor a mediációs ülés témái között a közös gyermekkel kapcsolatos kérdések is szerepelnek, köteles a gyermek érdekeit messzemenően figyelembe venni, és a szülőknek jelezni, ha úgy érzi, hogy a megállapodás olyan irányba megy el, aminek a során a gyermek jogai sérülhetnek.

Mit jelent a titoktartási kötelezettség?

A mediátort teljes körű titoktartási kötelezettség terheli. Harmadik személynek nem beszélhet az esetről, annak részleteiről, és még tanúként sem idézhető, ha a felek esetleg megállapodás hiányában később bírósághoz fordulnának.

Mi a garancia rá, hogy mindegyik fél betartja majd a mediáció során született egyezséget?

A mediációs megállapodás bíróság által nem kikényszeríthető (kivéve, ha a megállapodást később a bíróság határozatba foglalja pl. házassági bontóper, vagy szülői felügyelet megállapítása iránt indított per során). A gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy amennyiben a felek végigmentek a mediációs eljáráson, és megszületett köztük a megállapodás, akkor annak betartásával már ritkán szokott gond lenni, hiszen az valamennyi érintett együttes akaratából jött létre. Általában a mediáció során született egyezségek 80 %-át be szokták tartani.

Kell-e ügyvédet fogadnom a mediációs eljárás során?

Nem, ügyvéd jelenlétére nincs szükség, a mediációs ülésen mindenki általában önmagát képviseli. Amennyiben valamilyen jogi szakkérdés eldöntése létfontosságú az egyezség kidolgozásához, lehetőség van az ülés megszakítására, és ügyvéd (vagy más) szakértő bevonására.

Biztos, hogy sikerül minden esetben megegyezni?

Nem, nem biztos. Előfordul, hogy több mediációs ülés ellenére sem sikerül a feleknek megállapodniuk. A tapasztalat azonban az, hogy még a sikertelen mediációnak is vannak pozitív hozadékai, a felek ritkán állnak fel úgy, hogy semmi értelme nem volt a próbálkozásuknak.

Már folyamatban van a peres eljárás, de rájöttünk, jobb lenne megegyezni. Ilyenkor is lehet még mediálni?

Igen, van rá mód, hogy folyamatban levő eljárás során mediátorhoz forduljanak a felek. Ilyen esetben maximum hat hónap időtartamra a bíróság felfüggeszti az eljárást, így ezen idő alatt az érintettek szabadon próbálkozhatnak a megegyezéssel.

Mi van akkor, ha én szeretnék mediátorhoz fordulni, de a másik erre nem hajlandó?

Ilyen esetekben is érdemes felkeresni a szakembert, aki egyéni tanácsadás formájában segít feltárni azokat a területeket, amelyeken a másik együttműködése nélkül is képes vagyok változásokat generálni. Gyakori, hogy a másik felet információ-hiány, alaptalan félelem, bizalmatlanság tartja vissza. A mediátor megkísérelheti ezeket a kérdéseket tisztázni, és a másik érdeklődését, motivációját felkelteni.

Mit tegyek, ha én nem szeretnék mediációt, de a másik "erősködik"?

Gondolja végig, hogy mik azok a félelmek, ellenérzések, amik a mediációval kapcsolatban eszébe jutnak. Ha a másik fél már tett javaslatot a mediátor személyére, bátran keresse meg őt e-mailben vagy akár telefonon is, és tegye fel kérdéseit, ossza meg vele dilemmáit.

Mit tegyek, ha a másik a megállapodás ellenére nem tartja be, amit vállalt?

Ha az egyik (vagy mindkét) fél a megállapodás ellenére nem tarja be az egyezségben foglaltakat, annak több oka is lehet. Időközben olyan változások történhettek az életében, amelyek miatt már nem tudja azt és úgy teljesíteni, ahogy korábban gondolta, de az is lehet, hogy az eredeti elképzelés nem volt eléggé átgondolva a megvalósítás szempontjából. Mindenképp érdemes feltárni a háttérben álló okokat, ahelyett, hogy egy újabb konfliktus mélyülne el ennek kapcsán a felek között. Ha egymás között erről közvetlenül nem sikerül előre lépni, érdemes újra felkeresni a mediátort. Néha egy rövid, tisztázó beszélgetés újra "sínre helyezi" az együttműködést.

Hogyan készüljek a mediációs ülésre?

Különösebb előkészületeket nem kell tennie, és arra sincs szükség, a peres eljárással szemben, hogy bizonyítékokat, különböző iratokat gyűjtsünk össze és hozzunk magunkkal. Amit érdemes azonban végiggondolni, azok a következők:

Mit azok a kérdések, megoldandó témák, amiket a mediciós eljárás keretében feltétlenül meg kell beszélnünk?
Mit várok a mediációs eljárástól?
Mi az, amit ha elérek a mediációs eljárás során, már elégedettnek fogom magam érezni?
Mi az, amit én hajlandó vagyok megtenni annak érdekében, hogy a konfliktus az együttműködés irányába mozduljon el?
Mik az alternatívái a jelenlegi helyzetnek, ha nem a mediációt választom?

Biztos, hogy ez nem valamilyen "ezoterikus vagy pszichológai izé"?

A mediáció egy különálló szakma. A mediátor nem pszichológus, nem gyógyító, még csak nem is léleklátó. Igaz, hogy a mediációs képzés során elsajátít alap pszichológiai ismereteket, de ugyanígy jogi, kommmunkációs és még sok egyéb más ismeretet is. A mediációs ülésnek nem témája a résztvevők esetleges lelki, mentális problémája, ilyen jellegű nehézsége, és nem fogunk a gyermekkori élményekig sem visszamenni. A mediációs eljárás során a jövőre fókuszálunk, és arra, hogy mik azok a szükségletek, amelyek kielégítése elvezet minket az optimális megoldásokig. Érdekeket keresünk, célokat fogalmazunk meg, és az oda vezető utakat térképezzük fel. Természetesen van helye az érzéseknek, és az sem ritka, hogy előkerül a papírzsebkendő. Mindez azonban pusztán természetes, esetleges velejárója, és nem központi kérdése a folyamatnak.