A bővíthető javak szerepe a konfliktuskezelésben

Élt egyszer egy tevekereskedő, akinek volt 17 tevéje és három fia. Amikor közeledni érezte a halálát, végrendeletet készített: halálom után a legidősebb fiamé legyen a tevéim fele, a középsőé a harmada, a legkisebbé pedig a kilencede.

Miután meghalt a tevekereskedő, a három fiú a végrendeletnek megfelelően szerette volna elosztani a 17 tevét, azonban összevesztek az osztozkodáson. Nem sikerült megegyezniük, hogy kinek hány teve jusson, ha a végrendelet szerint akarnak eljárni?

A veszekedés egyre durvább lett közöttük. Ekkor érkezett oda egy öreg, bölcs tevekereskedő, és azt mondta: nem tudom a megoldást a vitátokra, de adok nektek egy tevét. Így lett 18 tevéje a három fiúnak. A legnagyobb megkapta a felét, azaz kilenc tevét. A középső a harmadát, azaz hatot, a legkisebb a kilencedét, azaz kettőt. Ez volt így összesen 17 teve. Maradt egy, azt visszaadták a tevekereskedőnek.

Életünk során sokszor érezzük, hogy a helyzet olyan bonyolult és reménytelen, hogy nincs rá megoldásunk. Ilyenkor érdemes hátralépni egyet, hogy új szemszögből tekinthessünk a problémára, és megtaláljuk a 18. tevét, aminek a segítségével továbbléphetünk. Legtöbb konfliktusunk során léteznek olyan tényezők, lehetőségek (ahogy hivatalosan használjuk a fogalmat, bővíthető javak), amelyekre, ha rátalálunk, segítenek megoldani a vitás kérdéseket. Merjünk tehát kilépni a megszokott gondolkodási sémákból!